Bor szellőztetó

A szellőztetés során a bor oxigénnel lép reakcióba, ami kettős hatást fejt ki: egyrészt elillantják a nem kívánt illatok, másrészt felszínre kerülnek a mélyebb aromák.

1. Mi történik a borban?

• Oxigenizáció és illékony anyagok távozása: A fiatal vagy zárt borokban előfordulhatnak kellemetlen, fojtogató illatok (például kén-dioxid vagy reduktív jegyek). A levegőztetés hatására ezek gyorsan elpárolognak.

• Tanninok (cserzőanyagok) lágyulása: A vörösborokban található tanninok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ami fanyar, húzós érzetet kelt a szájban. Az oxigén hatására ezek a molekulák oxidálódnak, a bor struktúrája selymesebbé, kerekké és harmonikusabbá válik.

• Aromák kibontakozása: A borgyártás során lezárt, komplex gyümölcsös, fűszeres vagy hordós jegyek oxigénnel találkozva nyílnak meg igazán.

2. Milyen borokat kell szellőztetni?

• Testes vörösborok: (pl. Cabernet Sauvignon, Syrah, Bikavér, Egri vagy Villányi Cuvée-k) Magas tannintartalmuk miatt kifejezetten igénylik a hosszas levegőztetést (akár 1-2 órával fogyasztás előtt).

• Nagyobb évjáratú, érett vörösborok: Itt a szellőztetés fő célja a lepárlás / ülepítés (dekantálás), vagyis az évek során keletkezett üledék (seprő) eltávolítása. Ezeket óvatosabban kell kezelni, mert a túl sok oxigén túlérlelté, "fáradttá" teheti őket.

3. Milyen borokat NEM kell szellőztetni?

• Könnyű fehérborok és rozék: Az oxigén hamar elpusztítja a friss, üde gyümölcsös aromáikat.

• Ppezsgők, habzóborok: A szellőztetéssel elveszítenék a szénsavtartalmukat.

4. Hogyan történik a gyakorlatban?

• Kitegálás (palacknyitás előre): Maga a palack megnyitása önmagában szinte semmit sem ér a szűk nyak miatt; alig jut be oxigén.

• Dekantáló edény (Kancsó): A bort széles aljú kancsóba öntik, ahol nagy felületen érintkezik a levegővel.

• Poharas szellőztetés: A legegyszerűbb módszer, ha a bort nagyobb méretű pohárba töltjük, és időt adunk neki a pihenésre, időnként megforgatva.